A
GÓLYAKALIFA MILLENNIUMI KÖNYVTÁR 83. "Rembrandti
írás. Az eszközei is Rembrandtra emlékeztetnek. Ahogyan
színek helyett inkább csak fényt s árnyat ismer. Fény
s árny váltakozása-villódzása végig
a történeten. S fénybe és árnyba borítva
az alakok: a fényt még vakítóbbá teszi az árny,
s a belehasító világosság még sötétebbé
a tömör feketét. De talán még inkább Rembrandtra
emlékeztet az ereje. A dolgoknak az a belemaródása a lélekbe,
amely oly kíméletlen erõvel történik, hogy már-már
a megrendüléssel azonos. A Gólyakalifát olvasod? Akár
az Anatórniai elõadást néznéd... Csak éppen
Rembrandt palástos alakjainak élettel telt nyugalma helyett a babitsi
hõs oly felgyujtott élettel, oly izgatott, szétömlõ,
egyre nagyobb lángolásban rohan a vég felé, mint egy
mind a két végén egyszerre meggyujtott gyertya lobban el
két tûz között. Ilyen kétfelõl lobogó
lélek a Gólyakalifa hõse." (Illés Endre)
A
MAGYAR JELLEMRÕL Mi a magyar? A nagyvilágon e kívûl
nincsen számodra hely... Megrendültségtõl izzó
magyar ima. Extra Hungariam non est vita... Részegen elüvöltött
kocsmabúhazafiság. A nagyvilágon e kívûl nincsen
számodra hely... Gõgbe kövült magyar nacionalizmus. Extra
Hungariam non est vita... Múltunk, jövõnk, ezeréves
sorsunk vállalása, felvállalása. Tudunk imádkozni.
Szoktunk részegen üvölteni. Babits Mihály 1939-ben abban
reménykedik: megtanulunk magunkbaszállni s bölcsen gondolkodni
az ezer év alatt bennünk leülepedett minõségrõl,
magyarságunkról. A
MÁSODIK ÉNEK A második éneket írói
pályájának korai szakaszában, 1911-ben írta
Babits, még fogarasi számüzetésének.
Ez év õszén meg is jelent a Nyugatban a mesedráma
harmadik felvonása. A költõ titkos belsõ arcának
lenyomataként is fontos irodalmi dokumentum ez a korai mû, stílusa,
verselése Babits költõi mûhelyének ismeretlen
oldalát tárja fel: Arany Toldiját idézõ magyar
alexandrinusai egyedülállóak a szerzõ életmûvében.
- Jánosházy György BABITS
MIHÁLY VÁLOGATOTT VERSEK Az Európa Könyvkiadó
1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében
is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedõ
figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a
világirodalom és a magyar irodalom remekmûveinek kiadásával
egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak,
diáknak s valamennyi felnõtt irodalomkedvelõnek. Mûköltészeti
és népköltészeti alkotások, versek és
novellák, kisregények, regények és drámák
kínálnak maradandó olvasmányélményt
fiataloknak, idõsebbeknek egyaránt. BABITS
MIHÁLY ÖSSZEGY. VERSEI I-III. A MAGYAR KÖLTÉSZET
KINCSESTÁRA 60.-61.-62. "Babits hagyatékához különös
megilletõdéssel nyúl elárvult utókora. Tudjuk,
milyen szigorú bírája volt önmagának, tudjuk,
milyen felelõsségérzettel lépett a nyilvánosság
elé, s láttuk, mily szeges gonddal kísérte útjukon
mûveit akkor is, mikor ihlete melegébõl kiszakadva nyomdászok,
kiadók, könyvárusok kezére kerültek..." Bóka
László BABITS
MIHÁLY ÖSSZEGYÛJTÖTT VERSEI Babits századunk
magyar irodalmának egyik meghatározó figurája. Felfogása
az európaiság és magyarság, a hagyomány és
a jelen egységben látása, és a sohasem lankadó
morális igényesség. Ars poeticájának tekinthetõ
nagy verse, a Cigány és siralomházban (1923) fogalmazza meg,
hogy egyéni létünk mindig a történelem függvénye,
és hogy mindannyian egy folyamat, a szellemi elõdök és
utódok keretezte folyamatosság részei vagyunk. Babits üzenetét,
melynek lényege a bosszú és az erõszak elvetése,
és a megbecsülés, a kegyelem nélkülözhetetlen
fontossága. BABITS
MIHÁLY ÖSSZEGYÜJTÖTT VERSEI Az Összeggyûjtött
versek harmadik, bõvített kiadása nemcsak öt verssel
gazdagabb, mint elõzõ kiadásaink voltak, hanem a versek keletkezési
sorrendjét az eddiginél pontosabban állapítja meg,
ami kihat az egész életmû értelmezésére,
valamint a kötet végén közöljük a költemények
elsõ megjelenésének legfrissebb adatokkal kibõvített
jegyzékét. BARACKVIRÁG
Tizenöt éves volt már Barackvirág, és hintázott
a kertben, míg szülei a padon üldögéltek, mikor egyszerre
megszólalt a Hang a rózsabokrok között, s emlékeztette
a királyt ígéretére. A király el volt készülve
erre, de mégis váratlan érte, úgy, hogy kiesett a
pipa a szájából; azért nem is felelt rögtön
a tündérnek, hanem elõbb lehajolt a pipáért,
s még föl sem vette, mikor a királyné éles sikoltásban
tört ki, mert a hintának mind a két kötele egyszerre elszakadt;
az udvaroncok és udvarhölgyek kétoldalt ugrottak, hogy Barackvirágot
elkapják, még mielõtt gyenge teste a kegyetlen kavicsokra
zuhan ..." Babits Mihály örökérvényû,
klasszikus meséjén generációk nõttek fel, mígnem
rövid idõre csipkerózsika-álomba merült. Most új
köntösben, B. Farkas Beáta mûvészi illusztrációival
gazdagítva régi pompájában kel életre ismét,
a legifjabb olvasók nagy nagy örömére. ELZA
PILÓTA VAGY A TÖKÉLETES TÁRSADALOM A kötet
tartalmazza a regény összes szövegváltozatát, bemutatja
a keletkezés körülményeit. A sajtó alá rendezõ
Buda Attila szerint ez Babits Mihály legmostohább sorsú prózai
mûve. Sokféle szövegváltozatban létezett 1930-as
elsõ megjelenésétõl. Babits elkalandozik a tudományos-fantasztikus
mûfaj tájaira, megrajzol egy furcsa társadalmi utópiát,
amelyben a kortárs Huxley vagy még inkább a késõbbi
Orwell sivár jõvõképe bontakozik ki. Babits tolla
nyomán megszületett a "szellem nélküli jövõ".
A költõ nemcsak a Jónás-mûben, de itt is megdöbbentõ
pontossággal lát és érez elõre. JÓNÁS
KÖNYVE Ezt a verset egy nagy betegségben, egy életveszélyes
mûtét elõtt állva kezdtem és terveztem. Hosszú
hónapokon át, fél-önkívületben kísértett
a szerencsétlen Jónás próféta alakja, aki a
Cethal gyomrában lelte idõleges koporsóját. A próféta
sorsa, a szellem sorsa a világ hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb
tárgy a mai költõnek? - így vall maga Babits mûvének
keletkezésérõl. A versben, minden komikus és ironikus
elem ellenére, Babits a küldetésvállalás eszméjének
elfogadásáról, a kénytelen prófétaság
szerepének mélyen átérzett igenlésérõl,
a szellem melletti, vagyis az európai civilizáció melletti
kiállásról tesz hitet, valamint a világ hatalmaival,
a második világháborút kirobbantó ninivei hatalmakkal
szemben foglal állást a mûvészet eszközeivel.
A. Jónás könyve akár legnagyobb szabású
önszemléleti verseként is értelmezhetõ, errõl
tanúskodik az egy esztendvel késõbb megírt Jónás
imája címû költeménye is, melyben Babits már
egyes szám elsõ személyben azonosul a Jónás
könyvének végsõ válaszával. KÉT
REGÉNY, NOVELLÁK / 26. Babits sokrétû, sokszínû
életmûvébõl a legkiválóbb szépprózai
alkotásokat találhatjuk meg ebben a kötetben. Két regényét:
a Timár Virgil fiát és az Elza pilótát, valamint
legkiemelkedõbb novellái közül egy csokorra valót,
melyek mindegyike igazi szellemi-lelki csemege. TIMÁR
VIRGIL FIA A Babits Mihály kritikai kiadás sorozat jelen
kötete a regény 1937-es Athenaeum-kiadás szövegével
egyezik meg. Mellékletben olvasható az MTA kézirattárában
található nem teljes kéziratváltozat - a mû
õsszövege. A Jegyzetekben a regény különbõzõ
kiadásairól olvashatunk, valamint keletkezésének,
kiadásának és fogadtatásának történetérõl
és utóéletérõl olvashatunk.
TIMÁR VIRGIL FIA - KÁRTYAVÁR "A Timár
Virgil története az író legszebb és legmélyebb
alkotásai közé tartozik. Elárul valamit a pedagógus
Babits lelkébõl, de, ismétlem, minden igazi nevelõ
lelkébõl is." "A Kártyavár lírai
vallomás arról, hogyan tükrözõdtek a világtól
elhúzódó költõ lelkében a külsõ
világnak semmi tisztaságot meg nem tûrõ szennyes képei."
Benedek Marcell | Find these titles and more in Hungarian
|